2009. november 14., szombat

Paul Jakov Hronec: A menekült


Aki át- és túlélte.

Az eredetileg is németül írt könyvet kiadta és előszóval ellátta Erhard Roy Wiehn ( Hartung-Gorre Verlag )

(a könyv címlapján a szerző 1943-ban, Magyarországra érkezésekor)

Paul Jakov Hronec 1927 július 5-én született Bratislavában (Pozsonyban), Szlovákia fővárosában. Szülei akkor Hlohovecen (magyar nevén Galgócon) éltek. Ebben a nyugat-szlovákiai városkában töltötte gyermekkorát.

Édesapja, Isidor Haas (később Izso Hronec) 15 éves volt, amikor a zsidó Nagel úr helyi divatáru-kereskedésébe ment tanoncnak. Divatárunak nevezték akkoriban a ruhák szabásához használt méterárut, de a fehérneműt és harisnyákat is.

A tulajdonos nagyon elégedett volt az érdeklődő, szorgalmas, és megbízható falusi fiúval, aki nagyon megszerette a szakmát. Jóval később Izsonak sikerült saját divatüzletet nyitnia.

A könyv szerzője így ír gyermekkoráról:
„Vallásos családból származom. Az ajtófélfánkra mezüzét szögeltünk. Ez egy összetekert pergament-tekercs egy bibliai idézettel, amelyet a vallási előírások szerint – legtöbbször díszes tokban – a jobb kapufélfára kell erősíteni. Betartottuk a szombati és ünnepi vallási előírásokat, beleértve az imádkozást a zsinagógában és otthon. Ortodox zsidó elemi iskolába jártam, és a barmicvómig mindig sapkát hordtam. Szüleim szigorúan kóser háztartást vezettek.”

A család békésen élt, egészen 1939-ig, a Tiso-féle félfasiszta szlovák állam létrejöttéig. Ekkor az új törvények értelmében „komiszárként” egy Dubrovay nevű fasisztát állítottak be a szülői üzlet felügyeletére.

Néhány más komiszárral ellentétben, akik más üzletekben segítettek a munkában, hogy abból hasznot szerezzenek, Dubrovay csak azon igyekezett, hogy Izsot durván zaklassa.

1939. április 1-jén Izso a szokottnál később érkezett haza – feldagadt, véresre kent arccal, vérző orral. Az uralkodó szlovák nemzetiszocialista párt félkatonai szervezetének, a Hlinka-gárdának egy csapata „áprilisi tréfaként” a férfit az üzletből hazajövet a nyílt utcán összeverte.
A következő éjszakán az 56 esztendős férfi agyvérzést kapott, amibe hamarosan belehalt.

A másik fájdalmas veszteség, Marcell bátyjának elvesztése 1942. március 29-én érte Pault, amikor Galgócon elsőként a 18 és 30 év közötti zsidó férfiak kaptak behívót, állítólag munkára. Marcell jelentkezett a gyülekezésre kijelölt vasút állomáson, bizonyára elsősorban azért, mert az a szóbeszéd járta, hogy minden megszökött behívott helyett legalább egy pót-munkást visznek el. Marcell nem akart azzal a tudattal élni, hogy valaki másnak helyette kell szenvednie.
Marcell soha többé nem jött vissza a majdaneki lágerből.

1943 januárjának végén mondta ki Mach szlovák belügyminiszter sok zsidó számára végzetes mondatát: „Eljön a március és utána az április, és akkor újra megkezdjük a zsidók kiszállítását Szlovákiából.” Az akkor életének 17. évébe lépő Pault, néhány barátjával együtt egy tapasztalt csempész juttatta át illegálisan a határon Magyarországra.

Néhány címszó Paul Jakov Hronec 1945 utáni hazatérést követő életének történetéből:
- 1945-48 közt kitanulta a rádiómechanikusi szakmát Pozsonyban, majd elvégezte a brünni gyengeáramú szakiskolát
- 1949. jan.- aug. közt olyan munkások számára indított érettségi tanfolyamon volt, akiknek tanulmányaik után a gazdasági és a tudományos élet csúcspozícióit kellett betölteniük
- 1949-1951. elvégezte a pozsonyi Műszaki Főiskolát és az ifjúsági mozgalomban dolgozott.
- 1951-54. a brünni Katonai-Műszaki Akadémia hallgatója
- 1954-55. a távközlési igazgatóságon dolgozik
- 1955. mérnöki diplomát szerez, mint ipar-automatizálási specialista
- 1954 okt. megismerkedik Vera Rosenthallal, 1955 áprilisában összeházasodtak. 1959-ben megszületett fiúk, Lubomír-Marc-Slomo, majd 1962-ben leányuk, Yvonne-Pnina
- 1965. Kialakul Vera krónikus bélbetegsége, amely 1967-ben munka-alkalmatlansághoz vezet
- 1968. politikai aktivitás a „Prágai Tavasz”-ban
- 1968. menekülés Verával és a gyerekekkel Németországba. Az átállás nehézségei, menekült-láger, Vera kórházi és klinikai ápolásai, számtalan költözés
- 1969. Anyja átköltözik hozzájuk, Németországba
- 1970. Az anya halála
- 1970-1972 Oberursel, az egyik legszebb zöld városka Frankfurt/Main közelében
- 1981. Vera javult egészségi állapota lehetővé teszi számára egy új foglalkozás kiválasztását: szülés-előkészítő tanfolyamok jövendő szülők számára
- Gyerekeik egyetemi tanulmányai Németországban és külföldön

- 1983. Slomo kivándorol Izraelbe
- 1985. Pnina kivándorol Izraelbe
- 1990.júl. Slomo megházasodik
- 1991.márc. Pnina férjhez megy
- 1992.dec. Az első unoka, Bruria születése. Ezután 1998-ig a többiek; Mose, Kasarel, Tal, Michael, Dror és Tyrca
- 1992. nyugdíj
- Izraelben él, immár mozgásképtelen feleségével együtt.
________________________________
Források:
http://www.hartung-gorre.de/Hronec.htm

2009. november 3., kedd

Antifa-Hungary


Többnyelvű internetes webhely indul a magyarországi szélsőjobb erősödését, a fasizálódás tendenciáját dokumentáló magyar és külföldi írások, fotók, videók gyűjeménye létrehozása céljából.

Keresünk segítőket: forráskutatáshoz, magyar<->idegen nyelvi (angol<->német, stb.) szövegek fordításához (oda-vissza).

A webhely címe:  

2009. július 30., csütörtök

Helyszíni gyűjtés: 2009.08.02.







Vasárnap, 17 órától.

Nehru parkban, a Boráros térnél.
Lásd: http://wikimapia.org/3867224/hu/Nehru-park

2009. július 15., szerda

Helyzetjelentés 2009.07.15.


A Holokauszt tagadása nem a vélemény szabadságáról szól, hanem a szélsőjobb egyik eszköze a fasisztoid eszmék reaktiválásához.Ezt csak az nem látja, aki nem akarja.

Magyarországon a szélsőjobb a demokráciával visszaélve, évek óta háborítatlanul, ezért egyre nyíltabban szervezkedik, félelmet kelt.

Ápr. 20.-án parlamenti képviselők felvetették a Holokauszt tagadását büntetendő törvény ötletét. Azonnal egy civil aláírásgyűjtést kezdtünk annak érdekében, hogy ezt az ötletet meg is valósítsák.

Egyedül az SZDSZ frakció adott be pontosan erről szóló törv.javaslatot, de csak máj.27.-én.

A nyári szünetig, jún.29.-ig a képviselők nem értek rá foglalkozni a dologgal.*


Jelenleg a Manifesztumhoz csatlakozottak száma meghaladja a 2100-at, közöttük van pl.:

Bródy János zenész
Jeles András film- és színházrendező
Konrád György író
Dr. Rabin László terézvárosi alpolgármester
Révész András újságíró
Verebes István színész

és 15 civil szervezet.

Reményeink szerint ősszel a képviselők talán tudnak időt szakítani az ügyre.

Megvan az esélye, hogy a 2 nagy parlamenti frakció összjátéka ill. az alkotmánybíróság szokásosan várható elutasítása miatt ez a törvény nem fog megszületni. Ennek ellenére, vagy épp ezért, folytatjuk az akciót.

Várjuk, keressük a csatlakozókat levélben és személyesen.

Lehet keresni ez ügyben

a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetét,
a MAL-t (Magyar Antifasiszta Ligát)
a MEASZ-t is.

Minden információ itt, a webhelyünkön megtalálható: www.holtvolt.blogspot.com
___________________________________________________
* És a pártok azóta is csak önmagukkal ill. egymással vannak elfoglalva. Hogy az országban gyűlik a fekete anyag, nem érdekli őket. Az se.


Nemzetközi egyezmény, New York 1965.


1969. évi 8. törvényerejű rendelet

A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele New Yorkban 1967. május 4-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
...
...
2. Cikk
1. A részes államok elítélik a faji megkülönböztetést és vállalják, hogy a faji megkülönböztetés minden formája kiküszöbölésének és az összes fajok közötti megértés előmozdításának politikáját minden alkalmas eszközzel haladéktalanul folytatják és ebből a célból:

a) Minden részes állam vállalja, hogy személyek csoportjai vagy intézmények ellen irányuló faji megkülönböztetés céljából semmilyen cselekményt vagy gyakorlatot nem kezdeményez és biztosítja, hogy valamennyi országos és helyi hatósága és közintézménye ezzel a kötelezettséggel összhangban jár el;

b) Minden részes állam vállalja, hogy semmilyen személy vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetést nem támogat, nem védelmez és nem segít;

c) Minden részes állam hatékony intézkedéseket hoz országos és helyi kormányzati politikájának felülvizsgálására és minden olyan törvény és jogszabály módosítására, visszavonására vagy hatálytalanítására, amelynek eredménye bármilyen téren a faji megkülönböztetés megteremtése vagy állandósítása;

d) Minden részes állam bármely személy, csoport vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetést minden megfelelő eszközzel - szükség esetén törvényhozás útján is - megtilt és megszüntet;

e) Minden részes állam vállalja, hogy adott esetben támogatja az integrációs, faji szempontból vegyes szervezeteket és mozgalmakat és a fajok közötti korlátok kiküszöbölésének egyéb eszközeit, valamint ellenszegül mindennek, ami a faji megosztás erősítésére irányul.

2. A részes államok, ha a körülmények indokolják, a társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb területeken a hozzájuk tartozó egyes faji csoportok, illetve egyének megfelelő fejlődésének és védelmének biztosítására különleges és konkrét intézkedéseket hoznak abból a célból, hogy számukra az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes és egyenlő élvezetét biztosítsák. Ezek az intézkedések semmi esetre sem eredményezhetik egyenlőtlen vagy külön jogok fenntartását különböző faji csoportok számára azután, amikor azok kitűzött céljukat elérték.

3. Cikk
A részes államok különösen elítélik a faji elkülönítést és az apartheidet és vállalják, hogy a joghatóságuk alá tartozó területeken minden ilyen természetű gyakorlatot megakadályoznak, eltiltanak és megszüntetnek.

4. Cikk
A részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik vagy a faji gyűlöletet és megkülönböztetést valamilyen formában igazolni vagy előmozdítani igyekszik, és vállalják, hogy az ilyen megkülönböztetésre irányuló minden izgatás vagy eljárás gyökeres kiirtására haladéktalanul pozitív intézkedéseket hoznak és ebből a célból, kellő figyelemmel az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjában foglalt elvekre és a jelen Egyezmény 5. Cikkében világosan kifejtett jogokra, egyebek között:

a) Törvény által büntetendő cselekménnyé nyilvánítják a faji felsőbbrendűségre vagy gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre való izgatást, valamint bármely faj, illetve más színű vagy más etnikai származású személyek csoportja ellen irányuló minden erőszakos cselekedetet vagy arra való izgatást, továbbá fajgyűlölő tevékenység mindenféle támogatását, annak pénzelését is beleértve;

b) Törvényellenessé nyilvánítanak és betiltanak minden olyan szervezetet, valamint szervezett és minden egyéb propagandatevékenységet, amely a faji megkülönböztetést előmozdítja vagy arra izgat, az ilyen szervezetekben vagy tevékenységben való részvételt pedig törvény által büntetendő cselekménynek tekintik;

c) Nem engedik meg, hogy országos, vagy helyi hatóságok vagy közintézmények a faji megkülönböztetést előmozdítsák vagy arra izgassanak.

5. Cikk
A részes államok a 2. Cikkben lefektetett alapvető kötelezettségeknek megfelelően vállalják, hogy a faji megkülönböztetés valamennyi formáját eltiltják és kiküszöbölik, továbbá a fajra, színre, illetve nemzetiségi vagy etnikai származásra való különbség nélkül mindenki számára biztosítják a jogot a törvény előtti egyenlőséghez, nevezetesen a következő jogok élvezetében:

a) Egyenlő elbánáshoz való jog a bíróságok és az igazságszolgáltatás minden más szerve előtt;

b) A személyes biztonsághoz és az állami védelemhez való jog akár kormánytisztviselők, akár bármely egyén, csoport vagy intézmény által elkövetett erőszakkal vagy testi bántalmazással szemben;

c) Politikai jogok, különösen a választásban való részvétel joga, az aktív és passzív választói jog általános és egyenlő szavazás alapján, a kormányzásban, valamint bármely szinten a közügyek intézésében való részvétel joga, továbbá az egyenlő feltételekhez való jog közhivatali állás betöltésénél;

d) Egyéb polgári jogok, különösen:
i) az állam határain belüli szabad mozgás és letelepedés joga;
ii) bármely ország - a saját országot is beleértve - elhagyásának és a saját országba való visszatérésnek a joga;
iii) az állampolgársághoz való jog;
iv) a házassághoz és a házastárs megválasztásához való jog;
v) tulajdonnak egyedül, valamint másokkal társulva való birtoklásának a joga;
vi) öröklési jog;
vii) a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog;
viii) a szabad véleményalkotás és véleménynyilvánítás joga;
ix) a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához való jog;
e) Gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, különösen:
i) a munkához, a munkahely szabad megválasztásához, igazságos és kedvező munkafeltételekhez, a munkanélküliséggel szembeni védelemhez, egyenlő munkáért egyenlő bérhez, igazságos és kedvező bérezéshez való jog;
ii) szakszervezetek alakításának és ezekhez való csatlakozásnak a joga;
iii) lakáshoz való jog;
iv) egészségügyi ellátáshoz, orvosi kezeléshez, társadalombiztosításhoz és szociális szolgáltatásokhoz való jog;
v) az általános és szakoktatáshoz való jog;
vi) a kulturális tevékenységben való egyenlő részvétel joga;
f) A nagyközönség céljára szolgáló minden olyan hely vagy szolgáltatás igénybevételéhez való jog, mint közlekedés, szállodák, éttermek, kávéházak, színházak, közterek.

6. Cikk
A részes államok az illetékes nemzeti bíróságok és egyéb állami intézmények útján a joghatóságuk alá tartozó minden személynek hatékony védelmet és jogorvoslatot biztosítanak faji megkülönböztetést célzó minden olyan cselekmény ellen, amely a jelen Egyezménnyel ellentétben emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat sérti, biztosítják továbbá mindenkinek azt a jogot, hogy az ilyen bíróságoknál a megkülönböztetés eredményeképpen elszenvedett minden kárért igazságos és megfelelő jóvátételt vagy elégtételt kérjen.
...
...
3. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje azt a szervet, amely az Egyezmény 8. cikkének 1. bekezdése szerint felállított bizottsággal a kapcsolattartásra jogosult, továbbá a 14. cikkének 1. bekezdése alapján benyújtott panaszok esetében a panaszokat átveszi, kivizsgálja, és a beadványok hiteles másolatait az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához továbbítja.2

Papíron minden rendben


30/1992. (V. 26.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A többi között kimondja:

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. Nem zárja ki tehát a határozat azt, hogy erről a törvényhozó akár a gyűlöletre uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék. A közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. Nem zárja ki tehát a határozat azt, hogy erről a törvényhozó akár a gyűlöletre uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék. A közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

előadó alkotmánybíró

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

ÁLTALÁNOS RÉSZ

Közösség elleni izgatás

269. § Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet,

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
.


2009. július 12., vasárnap

Akik előttünk járnak



"A brit jog történetében először ítéltek el valakit azért, mert az interneten terjesztett gyűlöletkeltő tartalmakat...

Simon Sheppard és Stephen Whittle egy rasszista weboldalt üzemeltetett, és hosszú nyomozás után idén januárban állították őket bíróság elé. A páros már az első tárgyalás végét sem várta meg, és az ítélethirdetés elől Kaliforniába próbáltak szökni, ahol politikai menedékjogot kértek. Az amerikai bevándorlási hivatal azonban kiutasította őket az országból, és visszaadta a brit hatóságoknak. Whittle, aki a tanúvallomások szerint a rasszista cikkeket írta, két év négy hónap, Whittle pedig, aki a weboldalt üzemeltette, és Whittle írásait terjesztette, négy év tíz hónap börtönt kapott...

A weboldal többek között halott zsidók képeit, és rajtuk gúnyolódó cikkeket közölt, a holokausztot tagadó írásokat, illetve változatos, etnikumok ellen uszító kiáltványokat...

A bíró szerint az azóta már törölt oldalon közölt szövegek voltak a messze leggyűlölködőbbek, amit valaha olvasott. A rasszista gyűlöletkeltés olyan bűn, ami az interneten nagyon sűrűn előfordul, de egyáltalán nem tolerálható, mondta a BBC-nek a nyomozást vezető rendőrtiszt... "

Forrás: http://index.hu/kulfold/2009/07/10/negy_ev_borton_online_gyuloletkeltesert/, 2009. július 10. 19:03

2009. július 10., péntek

Új csatlakozások



A gyorsabb publikálás végett itt tesszük közzé azon csatlakozók neveit, akik a legutóbbi teljes névsorban (még) nincsenek benne.


Ez egy "puffer" típusú lista, amely ideiglenes szerepet tölt be addig, amíg nem emeljük át a teljes abc-s listába. Ezt rendszeresen kb 1-2 oldalnyi telítődés után tervezzük.


2009. július 4., szombat

Helyszíni gyűjtés 2009.07.02. Deák tér






Köszönet mindazoknak, akik a budapesti Deák téren segítettek a gyűjtésben, ill. akik ott személyesen, ill. azóta emailben csatlakoztak.

2009. június 30., kedd

Helyszíni gyűjtés 4.



F E L H Í V Á S:


2009. július 2-án, csütörtökön 17.00-tól kb. 20.00 óráig, (Budapest, V. kerület) DEÁK Ferenc térre hívunk minden magyar demokratikus polgárt és civil mozgalmat, hogy együtt fejezzük ki tiltakozásunkat a szélsőjobb ellen, hogy hazugságrendszerét tételesen cáfoljuk. Mi sokszínű, demokratikus Magyarországot akarunk!
Ezen a napon hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda megszüntetése ügyében!

Várunk! Tarts Velünk! Csatlakozz!

Ugyanott, ugyanakkor: aláírásgyűjtés a Holokauszt tagadását büntetendő törvényért.
Segíts az aláírásgyűjtésben, szórólapozásban!
További információ, kapcsolat: holtvolt[kukacs]gmail[ponty]com**

Beszédet tart: számos közéleti-civil szereplő
Főszervező: Baloldali Feminista Hálózat

Eddig csatlakozott szervezetek:
Humanista Mozgalom
„Magyarok a Nácik ellen” mozgalom- Hollán Ernő utcaiak
Magyar Demokratikus Charta
MEASZ- Összefogás a Demokráciáért
Országos Roma Polgárjogi Mozgalom
Társadalmi Demokráciáért Mozgalom
Civil Parlament
Demokratikus Hálózat
Munkanélküliek és Álláskeresők Budapesti és Regionális Egyesülete
Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület
Romédia Alapítvány
Családok a Családokért Polgári Egyesület
Baloldali Zöldek- Zöld TETT
Magyar Antifasiszta Liga
Nagy Imre Társaság Budapesti szervezete
MEB Baloldali Összefogás
MSZF Alapítvány
Szimpozium Egyesület
Székely R. Liga
Duna Kör
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma
Civil Fórum

_________________________
** a "[kukacs]" helyébe @-ot, a "[ponty]" helyébe .-ot (pontot) írj!

2009. június 24., szerda

Csatlakozók - egyéni támogatók, 2009.06.23.



Kiemelt egyéni támogatók (
abc sorrendben)



Teljes lista (abc sorrendben)



..

[Ha a kis képekre rákattintanak, akkor eredeti, olvasható méretben megjelennek az oldalak. A böngésző "vissza" gombjával lehet ide visszalépni.]

[Az utolsó lap végén vannak azok a csatlakozók, akiknek a kézi aláíróíveken nem tudtuk kiolvasni a nevét. A számok az eredeti aláíróív sorszámát és azon belül az aláírás sorszámát jelzik. Vannak még olyan esetek, ahol a kézírást nem tudtuk egyértelműen kiolvasni, de próbáltuk eltalálni a betűket, azonban lehetséges, hogy rosszul tippeltünk.
]


Az esetleges hibákért elnézést kérünk - köszönettel fogadjuk a hibajelzéseket. Szintén kérjük jelezni, ha valaki nem találja a nevét a listán, ill. ha valakinek a neve, vagy foglalkozása rosszul lenne feltüntetve.

 
...