1969. évi 8. törvényerejű rendeletA faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele New Yorkban 1967. május 4-én megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
...
...2. Cikk1. A részes államok elítélik a faji megkülönböztetést és vállalják, hogy a faji megkülönböztetés minden formája kiküszöbölésének és az összes fajok közötti megértés előmozdításának politikáját minden alkalmas eszközzel haladéktalanul folytatják és ebből a célból:
a) Minden részes állam vállalja, hogy személyek csoportjai vagy intézmények ellen irányuló faji megkülönböztetés céljából semmilyen cselekményt vagy gyakorlatot nem kezdeményez és biztosítja, hogy valamennyi országos és helyi hatósága és közintézménye ezzel a kötelezettséggel összhangban jár el;
b) Minden részes állam vállalja, hogy semmilyen személy vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetést nem támogat, nem védelmez és nem segít;
c) Minden részes állam hatékony intézkedéseket hoz országos és helyi kormányzati politikájának felülvizsgálására és minden olyan törvény és jogszabály módosítására, visszavonására vagy hatálytalanítására, amelynek eredménye bármilyen téren a faji megkülönböztetés megteremtése vagy állandósítása;
d) Minden részes állam bármely személy, csoport vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetést minden megfelelő eszközzel - szükség esetén törvényhozás útján is - megtilt és megszüntet;
e) Minden részes állam vállalja, hogy adott esetben támogatja az integrációs, faji szempontból vegyes szervezeteket és mozgalmakat és a fajok közötti korlátok kiküszöbölésének egyéb eszközeit, valamint ellenszegül mindennek, ami a faji megosztás erősítésére irányul.
2. A részes államok, ha a körülmények indokolják, a társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb területeken a hozzájuk tartozó egyes faji csoportok, illetve egyének megfelelő fejlődésének és védelmének biztosítására különleges és konkrét intézkedéseket hoznak abból a célból, hogy számukra az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes és egyenlő élvezetét biztosítsák. Ezek az intézkedések semmi esetre sem eredményezhetik egyenlőtlen vagy külön jogok fenntartását különböző faji csoportok számára azután, amikor azok kitűzött céljukat elérték.
3. CikkA részes államok különösen elítélik a faji elkülönítést és az apartheidet és vállalják, hogy a joghatóságuk alá tartozó területeken minden ilyen természetű gyakorlatot megakadályoznak, eltiltanak és megszüntetnek.
4. CikkA részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik vagy a faji gyűlöletet és megkülönböztetést valamilyen formában igazolni vagy előmozdítani igyekszik, és vállalják, hogy az ilyen megkülönböztetésre irányuló minden izgatás vagy eljárás gyökeres kiirtására haladéktalanul pozitív intézkedéseket hoznak és ebből a célból, kellő figyelemmel az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjában foglalt elvekre és a jelen Egyezmény 5. Cikkében világosan kifejtett jogokra, egyebek között:
a) Törvény által büntetendő cselekménnyé nyilvánítják a faji felsőbbrendűségre vagy gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre való izgatást, valamint bármely faj, illetve más színű vagy más etnikai származású személyek csoportja ellen irányuló minden erőszakos cselekedetet vagy arra való izgatást, továbbá fajgyűlölő tevékenység mindenféle támogatását, annak pénzelését is beleértve;
b) Törvényellenessé nyilvánítanak és betiltanak minden olyan szervezetet, valamint szervezett és minden egyéb propagandatevékenységet, amely a faji megkülönböztetést előmozdítja vagy arra izgat, az ilyen szervezetekben vagy tevékenységben való részvételt pedig törvény által büntetendő cselekménynek tekintik;
c) Nem engedik meg, hogy országos, vagy helyi hatóságok vagy közintézmények a faji megkülönböztetést előmozdítsák vagy arra izgassanak.5. CikkA részes államok a 2. Cikkben lefektetett alapvető kötelezettségeknek megfelelően vállalják, hogy a faji megkülönböztetés valamennyi formáját eltiltják és kiküszöbölik, továbbá a fajra, színre, illetve nemzetiségi vagy etnikai származásra való különbség nélkül mindenki számára biztosítják a jogot a törvény előtti egyenlőséghez, nevezetesen a következő jogok élvezetében:
a) Egyenlő elbánáshoz való jog a bíróságok és az igazságszolgáltatás minden más szerve előtt;
b) A személyes biztonsághoz és az állami védelemhez való jog akár kormánytisztviselők, akár bármely egyén, csoport vagy intézmény által elkövetett erőszakkal vagy testi bántalmazással szemben;
c) Politikai jogok, különösen a választásban való részvétel joga, az aktív és passzív választói jog általános és egyenlő szavazás alapján, a kormányzásban, valamint bármely szinten a közügyek intézésében való részvétel joga, továbbá az egyenlő feltételekhez való jog közhivatali állás betöltésénél;
d) Egyéb polgári jogok, különösen:i) az állam határain belüli szabad mozgás és letelepedés joga;ii) bármely ország - a saját országot is beleértve - elhagyásának és a saját országba való visszatérésnek a joga;iii) az állampolgársághoz való jog;iv) a házassághoz és a házastárs megválasztásához való jog;v) tulajdonnak egyedül, valamint másokkal társulva való birtoklásának a joga;vi) öröklési jog;vii) a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog;viii) a szabad véleményalkotás és véleménynyilvánítás joga;ix) a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához való jog;e) Gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, különösen:i) a munkához, a munkahely szabad megválasztásához, igazságos és kedvező munkafeltételekhez, a munkanélküliséggel szembeni védelemhez, egyenlő munkáért egyenlő bérhez, igazságos és kedvező bérezéshez való jog;ii) szakszervezetek alakításának és ezekhez való csatlakozásnak a joga;iii) lakáshoz való jog;iv) egészségügyi ellátáshoz, orvosi kezeléshez, társadalombiztosításhoz és szociális szolgáltatásokhoz való jog;v) az általános és szakoktatáshoz való jog;vi) a kulturális tevékenységben való egyenlő részvétel joga;f) A nagyközönség céljára szolgáló minden olyan hely vagy szolgáltatás igénybevételéhez való jog, mint közlekedés, szállodák, éttermek, kávéházak, színházak, közterek.
6. CikkA részes államok az illetékes nemzeti bíróságok és egyéb állami intézmények útján a joghatóságuk alá tartozó minden személynek hatékony védelmet és jogorvoslatot biztosítanak faji megkülönböztetést célzó minden olyan cselekmény ellen, amely a jelen Egyezménnyel ellentétben emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat sérti, biztosítják továbbá mindenkinek azt a jogot, hogy az ilyen bíróságoknál a megkülönböztetés eredményeképpen elszenvedett minden kárért igazságos és megfelelő jóvátételt vagy elégtételt kérjen....
...
3. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje azt a szervet, amely az Egyezmény 8. cikkének 1. bekezdése szerint felállított bizottsággal a kapcsolattartásra jogosult, továbbá a 14. cikkének 1. bekezdése alapján benyújtott panaszok esetében a panaszokat átveszi, kivizsgálja, és a beadványok hiteles másolatait az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához továbbítja.2
2009. július 15., szerda
Nemzetközi egyezmény, New York 1965.
Papíron minden rendben
30/1992. (V. 26.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A többi között kimondja:
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. Nem zárja ki tehát a határozat azt, hogy erről a törvényhozó akár a gyűlöletre uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék. A közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. Nem zárja ki tehát a határozat azt, hogy erről a törvényhozó akár a gyűlöletre uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék. A közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Közösség elleni izgatás
269. § Aki nagy nyilvánosság előtt
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
.
2009. július 12., vasárnap
Akik előttünk járnak
"A brit jog történetében először ítéltek el valakit azért, mert az interneten terjesztett gyűlöletkeltő tartalmakat...
Simon Sheppard és Stephen Whittle egy rasszista weboldalt üzemeltetett, és hosszú nyomozás után idén januárban állították őket bíróság elé. A páros már az első tárgyalás végét sem várta meg, és az ítélethirdetés elől Kaliforniába próbáltak szökni, ahol politikai menedékjogot kértek. Az amerikai bevándorlási hivatal azonban kiutasította őket az országból, és visszaadta a brit hatóságoknak. Whittle, aki a tanúvallomások szerint a rasszista cikkeket írta, két év négy hónap, Whittle pedig, aki a weboldalt üzemeltette, és Whittle írásait terjesztette, négy év tíz hónap börtönt kapott...
A weboldal többek között halott zsidók képeit, és rajtuk gúnyolódó cikkeket közölt, a holokausztot tagadó írásokat, illetve változatos, etnikumok ellen uszító kiáltványokat...
A bíró szerint az azóta már törölt oldalon közölt szövegek voltak a messze leggyűlölködőbbek, amit valaha olvasott. A rasszista gyűlöletkeltés olyan bűn, ami az interneten nagyon sűrűn előfordul, de egyáltalán nem tolerálható, mondta a BBC-nek a nyomozást vezető rendőrtiszt... "
Forrás: http://index.hu/kulfold/2009/07/10/negy_ev_borton_online_gyuloletkeltesert/, 2009. július 10. 19:03
2009. július 10., péntek
Új csatlakozások
A gyorsabb publikálás végett itt tesszük közzé azon csatlakozók neveit, akik a legutóbbi teljes névsorban (még) nincsenek benne.
Ez egy "puffer" típusú lista, amely ideiglenes szerepet tölt be addig, amíg nem emeljük át a teljes abc-s listába. Ezt rendszeresen kb 1-2 oldalnyi telítődés után tervezzük.
![]() | ![]() |
2009. július 4., szombat
Helyszíni gyűjtés 2009.07.02. Deák tér

Köszönet mindazoknak, akik a budapesti Deák téren segítettek a gyűjtésben, ill. akik ott személyesen, ill. azóta emailben csatlakoztak.
2009. június 30., kedd
Helyszíni gyűjtés 4.
F E L H Í V Á S:
2009. július 2-án, csütörtökön 17.00-tól kb. 20.00 óráig, (Budapest, V. kerület) DEÁK Ferenc térre hívunk minden magyar demokratikus polgárt és civil mozgalmat, hogy együtt fejezzük ki tiltakozásunkat a szélsőjobb ellen, hogy hazugságrendszerét tételesen cáfoljuk. Mi sokszínű, demokratikus Magyarországot akarunk!
Ezen a napon hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda megszüntetése ügyében!
Várunk! Tarts Velünk! Csatlakozz!
Ugyanott, ugyanakkor: aláírásgyűjtés a Holokauszt tagadását büntetendő törvényért.
Segíts az aláírásgyűjtésben, szórólapozásban!
További információ, kapcsolat: holtvolt[kukacs]gmail[ponty]com**
Beszédet tart: számos közéleti-civil szereplő
Főszervező: Baloldali Feminista Hálózat
Eddig csatlakozott szervezetek:
Humanista Mozgalom
„Magyarok a Nácik ellen” mozgalom- Hollán Ernő utcaiak
Magyar Demokratikus Charta
MEASZ- Összefogás a Demokráciáért
Országos Roma Polgárjogi Mozgalom
Társadalmi Demokráciáért Mozgalom
Civil Parlament
Demokratikus Hálózat
Munkanélküliek és Álláskeresők Budapesti és Regionális Egyesülete
Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület
Romédia Alapítvány
Családok a Családokért Polgári Egyesület
Baloldali Zöldek- Zöld TETT
Magyar Antifasiszta Liga
Nagy Imre Társaság Budapesti szervezete
MEB Baloldali Összefogás
MSZF Alapítvány
Szimpozium Egyesület
Székely R. Liga
Duna Kör
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma
Civil Fórum
_________________________
** a "[kukacs]" helyébe @-ot, a "[ponty]" helyébe .-ot (pontot) írj!
2009. június 24., szerda
Csatlakozók - egyéni támogatók, 2009.06.23.
Kiemelt egyéni támogatók ( abc sorrendben)
![]() | ![]() | ![]() |
Teljes lista (abc sorrendben)
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
![]() | ![]() | . | . |
[Ha a kis képekre rákattintanak, akkor eredeti, olvasható méretben megjelennek az oldalak. A böngésző "vissza" gombjával lehet ide visszalépni.]
[Az utolsó lap végén vannak azok a csatlakozók, akiknek a kézi aláíróíveken nem tudtuk kiolvasni a nevét. A számok az eredeti aláíróív sorszámát és azon belül az aláírás sorszámát jelzik. Vannak még olyan esetek, ahol a kézírást nem tudtuk egyértelműen kiolvasni, de próbáltuk eltalálni a betűket, azonban lehetséges, hogy rosszul tippeltünk.]
Az esetleges hibákért elnézést kérünk - köszönettel fogadjuk a hibajelzéseket. Szintén kérjük jelezni, ha valaki nem találja a nevét a listán, ill. ha valakinek a neve, vagy foglalkozása rosszul lenne feltüntetve.














































