Visszatekintés 1989-2007

Tanulságos olvasmány: A gyűlöletbeszéd szankcionálása, Jogiforum.hu, 2007.10.16.

Itt csak néhány részlet belőle:

"Az Országgyűlés 1996. március 12-én nagy többséggel elfogadta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek meghozatalát Göncz Árpád államfő kezdeményezte. A törvény a többi között azt mondja ki: bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el. Kis János filozófus, az SZDSZ volt elnöke nem sokkal később a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére kelt. Álláspontja szerint a nácizmus, a rasszizmus, az antidemokratikus eszmék és mozgalmak ellen határozottan föl kell lépni – csak éppen nem a cenzúra és a büntetőjog eszközeivel. Ha a jog ki akarja zárni a közlés és kifejezés útján okozott sérelmeket, vége a szólás szabadságának, bárki, bármikor követelheti, hogy tiltsák be a reá nézve sérelmes beszédet."

Érdekes lenne tudni, hogy a "határozottan föl kell lépni" felszólítást? tanácsot? azóta (13 éve!) volt-e valaki is, bárki is, aki magára vette volna? Volt-e aki úgy érezte volna, hogy az ő dolga a cenzúrát, a büntetőjogot nélkülöző határozott fellépés? Esetleg: egyáltalán tudta, tudja-e azóta valaki, bárki, hogy akkor mégis, melyek lehetnek azok az eszközök, amelyek nem okozzák a szólás szabadságának a végét, ugyanakkor a demokráciát, az emberi méltóságot is védeni lehet velük az ordas eszmék ellenében? Kis János adta-e jelét annak, hogy nem csak vegytisztán elméleti kijelentésekben nagyszerű, hanem a gyakorlatban is meg tudja mutatni az utat, a megfelelő eszközöket, melyek kijelölik az egyén szabadságának határait ott, ahol a másik ember szabadságjogai is még tiszteletben vannak tartva? És vajon úgy gondolja-e, hogy pl. Franciaországban véget vetett-e a szólás szabadságának a holokauszt tagadását szankcionáló törvény megszületése 1990-ben? Ha 13 év nem volt elég arra, hogy kiderüljön: a cenzúrát, a büntetőjogot nélkülöző határozott fellépést mégis ki és hogyan tegye, akkor meddig várjunk még? Miközben várunk az önként jelentkezőkre, a nácizmus, a rasszizmus, az antidemokratikus eszmék és mozgalmak úgy megerősödnek, hogy nemhogy a szólás szabadságának lesz valóban vége, hanem sok egyébnek is. És akkor már a cenzúra és büntetőjog eszközeit még ha akarnánk se alkalmazhatnánk, mivel azok már az ő kezükben lesznek.

"A Ház nagy többséggel elfogadta azt a Répássy Róbert (Fidesz) által benyújtott javaslatot, miszerint nem sértő megnyilvánulás, hanem magatartás jelenti személyhez fűződő jog sérelmét a gyűlöletbeszéd esetén."

Érdekes lenne tudni, hogy jogásznyelven mi a megnyilvánulás, ill. a magatartás definíciója. Ha pl. szidjuk valakinek az anyját, akkor az bár sértő megnyilvánulás, de kifogástalan magatartás?